Őszikék

Őszikék
szerző: Arany János

1877

                  I

Olvasó, ha fennakadsz, hogy
   Könyvem címe "Őszikék",
Tudd meg: e néven virágok
   Vannak ősszel, és - csibék.

Ha virágok: a deres fű
   Hantját szépen színezik;
Ha csibék: ez is megjárja,
   Ki olyanra éhezik.

A virágnak nincs illatja,
   Ha megcsapta őszi dér;
De csibének húsa, vére -
   S a konyhában többet ér.


                  II

Amit én a zugba jegyzék,
   Nem hagy bennem mély nyomot,
De enyhültem, hogy kiöntém,
   Amikor fájt és nyomott.

Isten látja, az enyéim
   Tán nagyon is szeretem,
És ha fáj a vélt mellőzés,
   Lopva ide temetem.

Mint Midás király borbélya
   Ura fején hogy mit lát:
Óh ne keljen elsusogni
   Soha innét lenge nád.