Ősszel szokott a fecske elmenni

Őszszel szokott a fecske elmenni,
De tavaszszal vissza szokott jönni;
Most kezdtem én egy leányt szeretni,
Jaj de sokat kell érte szenvedni.

Most nincs kedvem, elvitte a gólya,
Mert ott jártam, hol nem kellett volna;
Majd lesz kedvem, meghozza ­a szélvész,
Füred alatt kifogja a révész.

Ez a város de be van kerítve,
Kedvesemet kivitték belőle,
Keskeny az út, nem tud visszajönni,
A szerelem kezd tőlem távozni.