Őrszemek a síkon
| Őrszemek a síkon szerző: Emőd Tamás |
Havas esőt csap szemembe az északi zápor,
Fejem fölött sötét éjfél fellege a sátor.
Pajtás, élsz-e még?
Nékem már a kezem-lábam
Hideg, mint a jég.
— Hármat jobbra, hármat balra, negyediket hátra —
Tedd ki hékás a kulacsod a lőporos zsákra!
Fogd a fegyvert szorosabban,
Szempilládat le ne hunyd:
Nem megyünk el innen élve,
Még az éjjel meghalunk.
Farkas vonít a határba, holló sír az égen.
Rossz idő járhat ma nálunk, kinn a falu végen...
Félsz-e czimbora?
Itt a butykos, anyám küldte,
Édes a bora.
— Hármat jobbra, hármat balra, negyediket hátra —
Mátkám is volt... faluszépe... Jézusom, ha látna!
Fogd a fegyvert szorosabban,
Szempilládat le ne hunyd:
Nem megyünk el innen élve,
Még az éjjel meghalunk.
Maradj békén. Forr a vérem. Bor beszél belőled!
Teringettét!... hogy a mátkám... hogy a szeretőd lett?!
Vért kivan a vér —
Egy életed, egy halálod.
Helyt állj magadér'!
— Hármat jobbra, hármat balra, negyediket hátra —
Tedd ki legény a gyíklesőt a lőporos zsákra!
Kapd a fegyvert szaporábban,
Szempilládat le ne hunyd:
Nem megyünk el innen élve,
Még az éjjel meghalunk!
Miatyánk, ki vagy... a mellem!... verje meg az Isten,
Belémdöftél! végem pajtás ... nincs, a ki segítsen.
Elhágy az erőm —
Mártsd meg piros vértócsába
Fehér keszkenőm.
— Hármat jobbra, hármat balra, negyediket hátra —
Mátkámnak add... faluszépe... Jézusom, ha látna!
Fogd a fegyvert szorosabban,
Értem jönnek, pörg a dob:
Nem megyek el innen élve,
Édes anyám! meghalok.