Üresen áll már a kancsó...

Üresen áll már a kancsó...
szerző: Petőfi Sándor

Kecskemét, 1843. január

Üresen áll már a kancsó, bort bele!
Ide hamar a javából, be vele!
     Boncidáig folyjon a bor, mint tenger,
     Ki megállhat még a lábán, nem ember.

Jer ölembe, kincsem, rózsám, itt a bor!
Ha megittad, csókra kerül majd a sor:
     Igyál tehát, ürítsd ki, mert szomjazom;
     De csókodat, hű csókodat, galambom!