Önéletrajzi feljegyzések (Vörösmarty Mihály)
| Önéletrajzi feljegyzések szerző: Vörösmarty Mihály |
Születésem történt ns. Fehérvármegye Nyék nevű helységében, 1800-diki deczember 1-ő napján. Atyám, Vörösmarty Mihály, mgs. gróf Nádasdynak nyéki jószágában uradalmi tiszt 15 esztendeig, azután Velenczén árendássá lett. Csekély tehetsége szerént elég gondosan nevelt s taníttatott Fehérvárott 4 esztendeig; az ötödikben már tanítgatásból éltem, s élek még mostan is. Öt esztendőt Fehérvárott töltöttem, hatodikban Pestre hozott atyám, hol őt azon esztendőben el is vesztettem.
Nevezetesebb változás az életem folytában, hogy 1818-ban ts. Perczel Sándor úr házához jutottam. Itt, három fiát tanítván, végeztem el a philosophiát három esztendő alatt, azután, hogy lement Börzsönybe, tolnavármegyei jószágába lakni, lementem én is, és fiait a 2-dik, 3-dik és 4-dik iskolai tudományokra tanítottam, s magam is tanultam az első évi törvényt. Ez volt legvesződségesebb és szomorúbb esztendőm. Még egy esztendőt töltöttem hasonló foglalatosságban, de kevesebb bajjal. Ezen két esztendő alatt elvégezvén a törvényt, törvény-gyakorlásra mentem ts. Csefalvay Ferencz Tolna vármegyei első alispánhoz ugyancsak Perczel Sándor úr ajánlásából. Lakásom Görbőn volt. Onnan ismét Pestre jöttem Perczel Sándor úr fiaival, s itt a ts. királyi táblánál Sz. Márton óta hites jegyző vagyok.
Ez lenne röviden külső rende életemnek. Írói kezdetemre nézve azt kell megjegyeznem, hogy még kis deák koromban igen megkedveltem a római mértékű versek hangjait, s a puszta hang után már akkor kezdettem deák verseket irkálni. A 4-dik grammaticában rímes két sorú verseket írtam egy barátom ellen, rhetor koromban pedig, minekutána Édes Gergely Keserveit olvastam, Udvardi nevű barátommal kezdettem római mértékre verseket írni. Nem tudtam még ekkor, hogy egyebek is vannak, egyedül Édes Gergelyt forgattam, s igen megörültem, hogy a magyar nyelv oly könnyen perdült római mód szerint. A hatodik iskolában már jobb könyveket olvastam. Baróti Aeneisét, Rajnis Eclogáit s Virág Horatiusi leveleit és némely ódáit, a mi kiváltképen megtetszett tisztasága és könnyűsége miatt. Olvastam nagy örömmel Révayt is. Ekkor minden gyakorlásom abban állott, hogy magyar elegiákat írtam, s némely epigrammákat. Még ez többnyire száraz verselés volt.
Későbben ösmerkedtem Egyed és Teslér pap urakkal Bonyhádon. Ezek közölték velem az Erdélyi Múzeumot, Kazinczy munkáit és egyebeket. Lassanként érezni kezdettem a költés belső erejét, s arra törekedtem munkáimmal. Most készültek némely ódáim s apróbb színjátékaim; de egy sem elvégezve. Teslér biztatása és Kisfaludy Károly darabjainak előadása megkedveltették velem a színjátékokat.
Harmadévi philosophus koromban kezdettem el Salamon nevű színjátékomat, melyet Börzsönyben, azon bajos esztendőben végeztem el. Ez ötös jambusokban vagyon. Azután írtam a Hűség diadalmát a Villi-rege szerint hexameterben és jambusokban. Görbői lakásomban írtam félesztendő alatt Zsigmond nevű színjátékomat ötös jambusokban. Ugyanott kezdettem el Zalán futását hexameterben, melyet nem egészen egy esztendő alatt el is végeztem.
Írtam ezeken kivül két vígjátékot Ypszilon-háború és Elbúsúlt deák nevek alatt.
A Tudományos Gyűjteményben megjelent két levelem, egyik Virághoz, másik a Perczel-ifjakhoz Görbőről, elég hibásan nyomtatva és a redactortól (szerkesztő) emberül kiczifrázva. Ezeken kivül az Aurorában két ének.
Most Kontot készítem a játékszínre ötös jambusokban.
(E jegyzetekhez külön papírra a következő jegyzék van csatolva:)
Születtem 1800 decz. 1.
1811 novemberben mentem Velenczéről Fehérvárra.
1816 novemberben Fehérvárról Pestre, hatodik iskolára.
1817 novemberben jutottam a Perczelekhez Pesten.
1820 novemberben mentem Börzsönybe ugyan a Perczelekkel.
1822 novemberben Görbőre Csefalvayhoz.
1823 novemberben vissza Perczelekkel Pestre.
1823 telén írtam Zsigmond szomorújátékot ötös jambusban, öt szakaszban.
1821/2-ben írtam Zalán futását mintegy 11 hónap alatt.
1822-ben írtam a Hűség diadalmát hexamterben és jambusban vegyest.
1822/2-ben írtam Salamon szomorújátékot jambusokban öt szakaszban.
1821-ben írtam az Ypsilon háborút két felvonásban, megjobbítottam 1824-ben.
1824-ben írtam az Elkeseredett deákot három szakaszban, folyó beszédben, mint az Ypsilon háborút.
1824