Önéletrajz (Gárdonyi Géza)
| Önéletrajz szerző: Gárdonyi Géza |
Gárdonyi Géza, családi nevén Ziegler, született Agárdon, 1863. aug. 3. Iskoláit végezte Sárospatakon, Budapesten és Egerben. Az első irodalmi kísérletei az általa írt és illusztrált Drukk című iskolai élczlap volt, a melyből 1879-ben 5 szám jelent meg. Ugyancsak Egerben 1880-ban a Füllentő czímű élczlapot rajzolta és ebben láttak napvilágot az első dolgozatai, éspedig a nevével az első Egy kínos percz humoreszk, az 1881-iki május 1-i számban. Munkatársa maradt a lapnak annak megszűnéséig. Azután tanítói oklevelet nyervén néptanító lett, de nem találván ezt a pályát a hajlamainak megegyezőnek a hírlapíráshoz fordult.
1885-ben a győri Hazánk főmunkatársa. Ugyanez év végén megindítja az ellenzéki szellemű Tanítóbarát czímű tanügypolitikai havilapot, a melyet három évig szerkesztett. Három tanügyi naptárt is adott ki Néptanítók Naptára címen, éspedig az 1886-87-88 évre.
1887-ben mint a középiskolai tanárképezde növendéke, e naptárak ellenzéki czikkei miatt kénytelen volt az intézetből kilépni. 1887-ben visszatért Győrbe és itt szeptembertől egy évig a Garabonciás Diák című élczlapot szerkesztette. Ez idő alatt egy bohózata a Divatgróf színrekerült a győri színpadon, de megbukott. 1888-tól, mint a Szegedi Híradó munkatársa a napi sajtó szolgálatába lépett. 1890-ben a Szegedi Napló munkatársa, 1891-ben az Arad és Vidéke munkatársa. 1891. decz. 11-től a budapesti Magyar Hírlap munkatársa.
Munkái:
Száz novella, Eger 1886 két kötet
Szerelmes történetek, 1886
Figurák, 1890 Mikszáth Kálmán előszavával
A paradicsom, operett 1 felv. először adták Szegeden 1893. febr. 29.
A világjáró angol regény, 1894.
A báró lelke regény, 1894
Novellák, 1894
Tárczák, 1894
Április, költemények, 1894
Egész életre való naptár, 1894
Öröknaptár, 1894
Ezeken kívül megjelent még:
Győri Közlöny 1886 évi folyamában Álmodozó Szerelem című regénye
a Szegedi Híradóban 1889-ben a Félkerekű apostol regénye
a Szegedi Naplóban A legfeketébb Afrikában (Stanley paródiája), a Bronzherczegnő és a Szentek útja parodikus regényei
a Nemzeti Iskola 1894 folyamában A lámpás regény
A műbarátok 1890-ik évi operaszöveg pályázatán Argyélus című szövege díjat nyert.
Négy dal is jelent meg tőle: Jaj de fehér a liliom és Feljöttek már a csillagok Nádor Kálmán kiadásában 1892-ben Annuska lelkem és Aszondom jónapot dalai 1894-ben a Zenelap zenemelléklete gyanánt.
Írt ezeken kívül czikkeket a selyembogártermesztésről, sakkjátékról, képkritikákat, társadalmi és politikai, tanügyi czikeket, novellákat, tárczákat, amik kötetben nem jelentek meg. Egyházi énekeket (a Tanítóbarát zenemellékletei), gyermekmeséket és apróságokat Nagyapó tréfái címen, röpiratokat (Egy katolikus, dr. Tamásffy).
Dolgozatait ezeken kívül hozták: a Néptanítók Lapja (1885), a Fővárosi Gyorsíró, Budapesti Hírlap, Pesti Hírlap, Fővárosi Lapok, Országvilág, A Hét, a Magyar Szalon, Divatszalon stb.
Ezidőszerint a Magyar Hírlap munkatársa, a mely lapban különösen a Göre Gábor falusi bíró komikus alakját országosan ismertté tette.
Arczképei megjelentek az Országvilág 1892 húsvéti számában, a Magyar Szalon u.a. évi egyik számában az Otthon tagjai között; a Magyar Hírlap 1893-iki karácsonyi albumában és a Jókai című lapnak egyik márcziusi számában 1894-ben.
1894. április 6.