Önéletrajz (Ambrus Zoltán)

Önéletrajz
szerző: Ambrus Zoltán

  
I.

Ambrus Zoltán, sz. 1861. febr. 22-én Debreczenben. Írt: könyvismertetéseket és bírálatokat a „Főv. Lapok”-ban „T. Z. ” és „Spectator” jegyek alatt (1879-1882); irodalmi tárgyú czikkeket a „Nemzet”-be, színházi tárczákat az „Egyetértés”-be – névaláírással és névbetűkkel –, akad. tudósításokat a „Bud. Hírlap”-ba „f. p. ” jegy alatt (1882-1884); párisi tárczaleveleket a „Nemzet”-be (1885), „Floneur” álnév alatt, feuilleton-okat (tárca) az „Ország-Világ”-ba, „Május”, „Rab Jenő” álnevek s különböző jegyek alatt (1886-87); majd ismét színházi tárczákat a „Pesti Napló”-ba (1888-89). Dolgozott még a „Budapesti Szemlé”-be, Szana Tamás „Koszorú”-jába, Keszler József „Harmonia”-jába, a „Magyar Szalon”-ba, a „Vasárnapi Újság”-ba. – Fordította Grillparzer „Medea” cz. szomorújátékát a nemz. színháznak, Cherbuliez „Meta Holdenis”-ét, az „Egyet Regénytár”-nak, Malot „Marichette”-jét a „Bud. Hírlap"-nak, s ezeken kívűl sok apróbb dolgot.

1889. decz. 12.


II.

1861. február 22-én születtem Debrecenben. Itt Bihar-Mező Keresztesen és Nagykárolyban éltem tíz éves koromig; ekkor a szüleim felhoztak Pestre. A gimnázium alsó osztályát a pesti piaristáknál, négy felső osztályát pedig a budai állami gimnáziumban végeztem. Aztán jogot hallgattam s a jogvégzettséghez szükséges „abszolutóriumot"-ot megszereztem. Később előadásokat hallgattam a párisi Sorbonne-ban és a Collége de France-ban is.
       A hetvenes évek vége felé egy irodalmi tárgyú cikket küldtem el Vadnai Károlynak, a Fővárosi Lapok szerkesztőjének. Kiadta s felszólított, hogy írjak könyvbírálatokat a Fővárosi Lapok-ba, amelyben aztán pár évig sok irodalmi cikkem és fordításom jelent meg. Később, Láng Lajos felszólítására, a Nemzet-be írtam irodalmi cikkeket, és amikor Péterfy Jenő kilépett az Egyetértés szerkesztőségéből, Péterfy ajánlatára az Egyetértés színházi kritikusa lettem. Ettől fogva rendesen dolgoztam a napilapokba, hetilapokba és folyóiratokba. Első belletrisztikus (prózai) munkám a Midás király című regény volt.
       Sokáig a Magyar Földhitelintézet tisztviselője voltam, de az írói hírlapírói munkásság mindjobban lefoglalta az időmet s amikor meggyőződtem róla, hogy hajlamaimnak inkább megfelelő elfoglaltság lehetetlenné teszi, hogy a tisztviselőséggel együttjáró minden kötelezettségnek eleget tehessek, a hivatalomról lemondtam.
       Összegyűjtött munkáimat a Révai Testvérek Irodalmi Intézet adta ki tizenhat kötetben. Regényeim és elbeszéléseim egyikét-másikát lefordították német, francia, angol és olasz nyelvre. Tagjai sorába beválasztott: a Petőfi-Társaság, a Kisfaludy-Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia.