Ének a reményről

Ének a reményről szerző: Kis János

   Mindenkor hű a remény,
Vigasztalni el nem fárad,
Ránk akármennyi bú árad,
S a sors akármelly kemény.

   Éltünk bal csillagzatja
Tisztségünket, kincsünket
S hivünket elragadhatja,
Nem soha reményünket.
Mindenkor hű stb.

   Mikor a habok mérgednek
S zeng a syrének szózatja:
A hajósok serénykednek,
Mert őket remény biztatja.
Mindenkor hű stb.

   Terhét a remény könnyíti
Akármelly nehéz munkának,
S a szántót ez lelkesíti
Magot adni föld gyomrának.
Mindenkor hű stb.

   A király, ki elvesztette
Országát, a szegény szolga
S a rab kinnak közepette
Reményl, hogy jobban lesz dolga.
Mindenkor hű stb.

   Mikor szárad éltünk fája
S ágiról betegség letép
Minden díszt, a remény szája
Biztat, hogy gyökere még ép.
Mindenkor hű stb.

   Ha rohanni csüggedőket
Magok ellen lát gyilkokkal
E kegyes istenné, őket
Megbékélteti sorsokkal.
Mindenkor hű stb.

   S a halandó utoljára
Ha halál révét eléri,
Ő felveszi hajójára
S egy jobb világba kiséri.
Mindenkor hű stb.