Árok, árok, be mély árok

Árok, árok, be mély árok!
Többet utánad nem járok.
     [1]Minél többet szemléltelek,
     Annál inkább szerettelek.

Ugy meg vagyok határozva,
Mint a csikó kantározva,
     Szabadságom el van zárva,
     Mint kis madár kalitkába.

Csak még egyszer láthatnálak,
És szivemhez zárhatnálak.
     Ugy itt hagynám Zemplényemet,
     Gyászolnám szeretetemet.

Jegyzetek

  1. Szeretőt mást is találok,
    Kivel kedvemre sétálok.