Oldal:Trienti Káté.pdf/64

A lap nincsen korrektúrázva

először is szabaditás volt a bűntől; mert, mint sz. Jánosnál találjuk:[1] „Szeretett bennünket és megmosott bűneinktől az ő vére által” és az apostol mondja:[2] „Megelevenített ő vele együtt, megbocsátván minden vétketeket, eltörölvén az ellenünk szóló végzés kéziratát, mely ellenünk bizonyított és elvevén azt, fölszegeze a keresztre”. Továbbá kiragadott bennünket az ördögzsarnokságából; mert maga az Ur mondja:[3] „Most van az ítélet a világ fölött, most e világ fejedelme kivettetik és én, ha felmagasztaltatom a földről, mindent magamhoz vonzok”. Ezenkívül bűneink érdemlett büntetését kiállotta. Továbbá, mivel Istennek kedvesebb és kellemetesebb áldozatot nem lehetett bemutatnia, az Atyával kibékített bennünket, őt velünk kiengesztelte és irántunk kegyessé tette. Végre minthogy bűneinket eltörölte, megnyitotta számunkra a mennyország ajtaját is, melyet az emberi nem közös bűne bezárt. Es ezt jelenti az apostol e szavakkal:[4] „Bizodalmunk van bemenni a szentélybe Krisztus vére által”. Azonban az ó szövetségben sem hiányzott e titok előjele és jelképe. Mert azok, kiknek megtiItatott, hogy a főpap halála előtt hazájukba vissza ne térjenek, azt jelképezték, hogy senkinek[5] sem nyílik ut, habár jól és jámborul élt is, a mennyei hazába, mielőtt ama legfőbb és örök pap Krisztus Jézus meghal; a mi megtörténvén, a menny ajtai tüstént megnyíltak azoknak, kik a szentségek által kiengeszteltetve és hit, remény és szeretettel bírván, az ő szenvedésének részesei lesznek.

XV. Honnan volt Krisztus szenvedésének azon ereje, hegy számunkra ily nagy javakat érdemeljen?

A plébános azt is tanítsa, hogy mindazon nagy és isteni jók Urunk szenvedéséből áradtak ránk; és pedig először, mivel teljes és minden tekintetben tökéletes elégtétel az, melyet Jézus Krisztus az Atya Istennek a mi bűneinkért csodálatos módon adott. Mert a váltság, melyet értünk lefizetett, tartozásainkért nemcsak elégséges és azokkal egyenlő volt, hanem messze fölül is haladta. Továbbá az Isten előtt legkedvesebb áldozat volt, mely az Atya haragját és neheztelését teljesen megengesztelte, midőn azt neki Fia a kereszt oltárán felajánló. Ez elnevezéssel

  1. Titk. 1, 5.
  2. Kolossz. 2, 13.
  3. Ján. 12, 31.
  4. Zsid. 10, 19.
  5. Moz. IV. K. 30, 25.