mondván: Mikor múlik el az új hold, hogy eladjuk az árut és a szombat, hogy felnyissuk a gabonatárt? hogy kisebbé tegyük a mértéket, és felemelhessük árát, és hamis mérleget vegyünk elő.” Több ily értelmű hely található Jeremiásnál, a Példabeszédek és Jézus Sirák fia könyvében. Nem is lehet kételkedni, hogy a bajoknak, melyek a kort sújtják, magvai nagyrészt ez okokban rejlenek. Hogy pedig a keresztények megszokják azt, hogy a szűkölködők iránt bőkezűséget és jótékonyságot tanúsítsanak, — a mi e parancs második részéhez tartozik, — terjeszszék elő a plébánosok azon bőséges jutalmakat, melyeket Isten a jótevőknek s adakozóknak mind ezen, mind a másvilágon adni ígér.
XXI. Mit kell azokról tartani, kik lopásaikat és szentségtöréseiket hiú ürügygyel mentegetik?
Mivel pedig vannak, kik lopásaikat mentegetik is: figyelmeztetni kell őket, hogy Isten vétküknek semminemű mentségét el nem fogadja; ellenkezőleg az ilyen mentegetődzés nemcsak hogy nem kisebbíti, hanem igenis öregbíti a bűnt. Íme, a nagyok oktalan fényűzése, kik vétküket enyhíteni vélik, ha azt állítják, hogy nem hírvágyból vagy fösvénységből vetemednek mások javainak el ragadására, hanem családjaik s őseik tekintélyének föntartása végett, kiknek hírneve és méltósága csökkennék, ha idegen javak nem járulnának föntartásához. Ezeket veszélyes tévedésükből ki kell szabadítani s nekik megmutatni, hogy csak egy mód van a vagyon, kincs és az ősök dicsőségének fentartására és öregbítésére: ha Isten akaratjának hódolnak, ha az ő parancsait megtartják: ellenben, ha azokat megvetik, a legerősebb alapra fektetett és a legjobban rendezett gazdagság is megsemmisül, a királyok trónjaikról s a méltóság legmagasabb fokáról csakhamar letaszíttatnak és Istentől gyakran igen jelentéktelen emberek, kik előttük legnagyobb gyűlöletben állottak, hívatnak helyükbe. Hihetetlen, mennyire haragszik Isten ezekre; miről tanúskodik Izaiás, kinél Istennek ama szavait olvassuk:[1] „Fejedelmeid hitetlenek és az orzók társai; mindnyájan szeretik az ajándékokat és az adományok után járnak. Azért mondja a seregek Ura Istene, Izrael hatalmasa: Hah! vigasztalást szerzek
- ↑ Izai. 1, 23-26.
