el ne csüggedjenek;” mert attól lehet tartani, hogy mindentől telvén, ingatagok s csüggedt lelkűek lesznek. Azért hagyja meg nekik, hogy a fölötte nagy szigorúságot kerüljék s inkább akarják gyermekeiket megjavítani, mint azokon bosszút állani.
XXII. A szülök gyermekeik iránt igen engedékenyek ne legyenek, se szerfölött ne törekedjenek, hogy nekik igen nagy örökséget hagyhassanak.
Továbbá, ha valamely hiba történt, mely miatt feddeni és büntetni szükséges, a gyermekeknek semmit engedékenységből hanyagul el ne engedjenek; mert a gyermekeket gyakran a szülőknek módnélküli gyöngédsége és engedékenysége rontja el. Azért a könnyelmű engedékenységtől rettentse el őket Heli főpap[1] példája, ki, mivel fiai iránt nagyon engedékeny volt, szörnyű halállal bűnhődött. Végre, a mi a legrútabb, gyermekeiknek nevelésében és oktatásában fonák utat ne válaszszanak: mert igen sokan minden gondjukat és törekvésüket egyedül arra fordítják, hogy gyermekeiknek kincseket, pénzt, tetemes és terjedelmes örökséget hagyjanak; őket nem a vallásra, jámborságra, a hasznos ismeretek megszerzésére, hanem a fösvénységre s a családi javak gyarapítására serkentik; gyermekeiknek becsületével s üdvével nem törődnek, csak pénzesek s gazdagok legyenek; lehet-e ennél valami gyalázatosabbat mondani vagy gondolni? Így történik, hogy azokra nem annyira gazdagságot, mint inkább vétkeiket s gonoszságaikat hagyományozzák; kiknek így végre nem az égbe, hanem a pokol örök kínaira szolgálnak vezérekül. Azért oktassa a lelkipásztor a szülőket a keresztény élet szabályaira és serkentse őket Tóbiás[2] példájának követésére, hogy így gyermekeiket az Isten tiszteletére, és szent életre jól megtanítván, azoktól a szeretet, tisztelet és engedelmesség bőséges gyümölcseit is vehessék.
