mégis, mivel a természettől már sokkal előbb mindenkinek szivébe volt vésve és jegyezve, azért az Ur azt akarta, hogy mindenki megtartsa: igen hasznos lesz ama szavakat, melyekkel Mózes szolgálata s tolmácsolása mellett a zsidóknak kihirdettetett és Israel népének titokteljes történetét szorgalmasan fejtegetni. Beszélje el először, hogy az ég alatt levő összes nemzetek közöl Isten egyet kiválasztott, mely Ábrahámtól származott, kit Kánaán földén vándorul akart hagyni és ámbár ezen földet megígérte neki, mégis mind ő, mind utódai négyszáz évnél tovább kóboroltak, mielőtt a megígért földön letelepedhettek: vándorlásukban azonban soha meg nem szűnt rólok gondoskodni. Ők ugyan átmentek[1] „egyik nemzettől a másikhoz s egyik királyságból egy másik néphez”, mindazáltal soha meg nem engedő, hogy azoktól valami méltatlanságot szenvedjenek; sőt a királyokat megbüntető, Mielőtt pedig Egyiptomba költöztek volna, oly férfiút küldött időre, kinek okossága által mind ők, mind az Egyiptomiak az éhségtől megmenekedtek. Egyiptomban pedig oly kegyességgel volt hozzájuk, hogy Fáraó ellenkezésének s vesztökre való törekvésének ellenőre is csudálatos módon megszaporodtak: a midőn igen sanyargattattak s rabszolgákként a legnehezebb munkával terheltettek, Mózest adá nekik vezérül, a ki őket hatalmas kézzel kivezesse. Főképp ezen kiszabadításról tesz említést az Ura törvény kezdetén, e szavakkal:[2] „Én vagyok a te Urad Istened, ki téged kihoztalak Egyiptom földéről, a szolgaság házából”.
XII. Miért választattak a zsidók Isten népévé?
Mindebből a plébánosnak leginkább azt kell kiemelni, hogy Isten -minden nemzetek közül egyet választott ki, melyet saját népének nevezett, s melytől megismertetni s tisztelteim akart: nem mintha a többit igazságban és számban fölülmúlná, mint a zsidókat figyelmezteté Isten,[3] hanem mivel Istennek magának úgy tetszett, hogy inkább csekély számú és tehetetlen nemzetet öregbítsen és gazdagítson, hogy hatalma és jósága mindenki előtt annál ismeretesebb és feltűnőbb legyen. Azért ilyen levőn azon emberek átlapolja, „hozzájuk ragaszkodott,[4] és őket
