megmutatják a régi sz. atyák, kik azon helyet magyarázták: igy magyarázta a trienti sz. zsinat is.[1] Tudjuk tehát, hogy az apostol a férjet Krisztussal, a feleséget az egyházzal hasonlítja össze; a férj[2] feje a nőnek, mint Krisztus az egyháznak: és innen van, hogy a férj féleségét szeretni és viszont a feleség férjét szeretni és tisztelni tartozik. Mert Krisztus szerette egyházát és érette adta magát; és ismét, mint ugyanazon apostol mondja, az egyház alá van vetve Krisztusnak. Hogy pedig ezen szentség kegyelmet is jelent és ad s ebben áll leginkább a szentség mivolta, a zsinat ama szavai fejezik ki: „A kegyelmet pedig, mely ama természetes szeretetet tökéletesítse és a fölbonthatlan egyességet megerősítse s a házas feleket megszentelje, maga Krisztus, a tiszteletre méltó szentségek szerzője s tökéletesitője, saját szenvedésével érdemelte ki számunkra”. Azért kell tanítani, hogy ezen szentség kegyelme eszközli, hogy a férj és feleség a kölcsönös szeretet kapcsa által egybekötve, egymással megelégedjenek, idegen és tilos szerelmeket s elhálást ne keressenek, hanem mindenben[3] „tiszteletes legyen a házasság és szeplőtlen a házas ágy”.
XVIII. Mennyire különbözik az uj szövetségi házasság a természetes vagy Mózes törvénye szerinti házasságtól?
Mennyire fölülhaladja a házasság szentsége azon házasságokat, melyek a törvény előtt vagy után szoktak köttetni, abból lehet megismerni, hogy ámbár a pogányok tudták, hogy a házasságban van valami isteni és azért az önkényes elhálásokat a természet törvényével ellenkezőknek, továbbá a megszeplősitést, házasságtörést és egyéb nemeit a bujaságnak büntetendőknek tartották: mindazáltal az ő házasságaik nem bírtak szentség erejével. A zsidók ugyan pontosabban szokták megtartani a házassági törvényeket és kétséget sem szenved, hogy azoknak házassága szentebb volt. Minthogy t. i. ígéretet nyertek, hogy minden nemzet Ábrahám ivadékában fog megáldatni:[4] méltán sz. kötelességnek tekintek, fiakat nemzeni, a választott nép sarjadékát terjeszteni, melyből Krisztus Urunk Üdvözítőnk emberi természetére nézve származandó vala; de ezen házasságok is nélkülözték a szentség igazi jellegét.
