hibanélküli élet”. Néha pedig áldozópapoknak nevezik, részint azért, mivel istennek vannak szentelve, részint, mivel hivatásuk, hogy a szentségeket kiszolgáltassák és a szent s isteni dolgokat kezeljék.
XXIII. Hányféle mind az új, mind az ó törvénybeli papság?
Azonban mivel a szentirásban kettős papságról van szó, egy belső és egy külsőről: azért a kettő között különbséget kell tenni, hogy a lelkipásztorok megmagyarázhassák, melyikről van itt szó. A mi tehát a belső papságot illeti, a hívek mindnyájan, mintán meg vannak keresztelve, papoknak mondatnak, kiváltképen pedig az igazak, kik Isten lelkét bírják és az isteni malaszt ajándéka által Jézus Krisztusnak, a legfőbb papnak élő tagjaivá lettek: mert ezek szeretettől lángoló hittel szivük oltárán lelki áldozatokat matatnak he Istennek: melyekhez mindazon jó és erényes cselekedet tartozik, melyeket Isten dicsőségére végeznek; azért olvassak a titkos jelenések könyvében:[1] „Krisztus megmosott bűneinktől az ő vére által és minket királysággá és papokká tett Istennek és az ő atyjának”. Ez értelemben mondja az apostolok fejedelme:[2] „Ti is mint élő kövek, épüljetek föl rajta lelki házal, szent papságul lelki áldozatok bemutatására, melyek kedvesek Isten előtt Jézus Krisztus állal”. És sz. Pál buzdít bennünket:[3] „Adjátok elő a ti testeteket élő, szent s Istennek kedves áldozatul s igy a ti, szolgálatotok okos legyen”. Dávid is igy szólt már hajdan:[4] „Áldozat Istennek a kesergő lélek; a töredelmes és alázatos szivet, oh Istenem! nem veted meg”. Hogy ezek mind a belső papságra vonatkoznak, könnyű átlátni. A külső papság pedig nem a hívők összeségének, hanem bizonyos férfiaknak tiszte, kik a törvényes kézrátétel és a sz. egyház ünnepélyes szertartásai szerint beiktatva s Istennek szenteltetve, valamely sajátlagos és szent szolgálatra rendeltetnek. A papság ezen megkülönböztetése az ó szövetségben is föltalálható: mert, fölebb láttuk, hogy Dávid a belsőről szólott; a külsőt illetőleg pedig mindenki tudhatja, mily sok parancsot adott az Úr Mózesnek és Áronnak. Azonfelül az egész Levi nemzetséget a templom szolgálatára rendelte s törvényileg megtiltotta, hogy
