nép felé fordulva, e szavakkal hívta meg a híveket a szent asztalhoz: „Jertek testvérek áldozni.” A kik akkor készen voltak, legnagyobb áhítattal magukhoz vették a szent titkokat, Midőn pedig később a szeretet és jámborság annyira meghidegült, hogy a hívek igen ritkán járultak az áldozáshoz: Fábián pápa megparancsolta,[1] hogy mindenki évenkint háromszor, karácsonkor, husvétkor és pünkösdkor, vegye magához az oltáriszentséget: mit később több zsinat, főleg pedig az első agathói megerősített. Midőn végre annyira jutott a dolog, hogy nemcsak nem teljesítették ama szent és üdvös vételt, hanem több évre is elhalasztották az oltáriszentségben való részesülést: a láteráni zsinat elhatározta, hogy minden hivő legalább egyszer, husvétkor vegye magához az Ur testét; a kik pedig ezt elhanyagolják, az egyházba való bemenettől eltiltassanak.
LX. Az eszükkel még nem élő gyermekeknek az oltáriszentséget nem kell nyújtani.
De jóllehet ezen, Isten és az egyház tekintélyével szentesített törvény minden hívőre kiteljed: kivételt képeznek mégis azok, kik gyönge koruk miatt eszük használatával még nem élnek. Mert ezek sem nem tudják az oltáriszentséget a profán és közönséges kenyértől megkülönböztetni, sem az annak vételére szükséges lelki jámborsággal és vallásossággal nem bírhatnak És ez úgy látszik Krisztus Urunk rendeletével is ellenkezik, mert azt mondja:[2] „Vegyétek és egyétek”. Az pedig eléggé világos, hogy a csecsemők nem alkalmasak arra, hogy vegyék és egyék. Némely helyeken ősi szokás volt ugyan, hogy a csecsemőknek is nyújtották az oltáriszentséget; mindazáltal mind a fönnebb mondott, mind egyéb, a keresztény jámborsághoz igen illő okok miatt, az egyház rendeletéből e szokás már régen megszűnt.
LXI. Mily korban kell a gyermekiknek a szent titkokat nyújtani?
Hogy mily korban kell nyújtani a gyermekeknek a szent titkokat, senki sem határozhatja meg jobban, mint a szülők és a pap, kinek bűneiket meggyónják; mert az ő tisztjük megvizsgálni és a gyermekektől kitudakolni: valljon e csodálatos szentségről van-e némi ismeretük és vételét kivánják-e?
