Oldal:Trienti Káté.pdf/207

A lap nincsen korrektúrázva

XXII. Ez az átváltoztatás valódi alakja.

De senki sem kételkedhetik ez alak fölött, ha e helyen is figyelembe veszi, a mit előbb a kenyér átváltoztatásánál alkalmazott alakról mondottunk. Mert kétségtelenül ama szavakban foglaltatik ez elem alakja, melyek a bor lényegének az Ur vérévé való átváltoztatását jelentik. Minthogy tehát ama szavak ezt nyíltan kifejezik, világos, hogy más alakot használni nem szabad. Azonkívül pedig kifejezik az Ur kínszenvedésekor kiontott vér némely csodálatos hasznait, melyek főkép e szentséghez tartoznak. Az első a végnélküli örökségbe való bemenetel, mely az uj és örök szövetség jogánál fogva szállott ránk. A másik a megigazulásra való eljutás a hit titka által; mert Jézust[1] az Isten engesztelőül rendelte az ő vérében való hit által, hogy igaz legyen ő és megigazulttá tegye azt, ki Jézus Krisztusé a hit által. A harmadik a bűnök bocsánata.

XXIII. Mit jelent a vérré való átváltoztatás alakja?

Mivel pedig az átváltoztatás e szavai titokkal teljesek és a tárgynak legalkalmasabban megfelelnek, azokat szorgalmasabban kell fontolóra venni. Tehát azt: „ez az én véremnek kelyhe”, igy kell érteni: ez az én vérein, mely e kehelyben foglaltatik. Helyesen és alkalmasan történik e kehely említése a vérnek, mint a hívek italának, átváltoztatásakor; mert a vér nem eléggé jelentené az italt, ha valamely edényben nem volna. Következik azután: „az uj szövetségé”, a mi annak jelentése végett adatott hozzá, hogy Krisztus Urunk vére nem jelképben, mint az ó szövetségben történt, (mert erről az apostolnak a zsidókhoz[2] irt levelében olvassuk, „hogy a szövetség vér nélkül nem köttetett meg”) hanem igazán és valóságosan adatik az embereknek; a mi az uj szövetségre vonatkozik. Azért mondja az apostol:[3] Krisztus „azért az uj szövetség közbenjárója, hogy halálát közbevetvén a hivatottak a végnélküli örökség ígéretét elnyerjék”. Azon szó pedig: „örök”, a végnélküli örökségre vonatkozik, mely Krisztus Urunknak, az örök végrendelkezőnek halála által jogosan szállt ránk. A mi utána jő: „a hit titka”, nem a dolog igazságát zárja ki, hanem azt jelenti, hogy erős

  1. Rom. 3, 25.
  2. Zsid. 9, 18.
  3. Zsid. 9, 15.