Oldal:Trienti Káté.pdf/194

A lap nincsen korrektúrázva

úgy, hogy a bérmálás nem is különböznék a hittanitástól: mely szokásról semmi kifogástalan bizonyítékot felhozni nem lehet. Hanem onnét vétetett e név, mivel e szentség ereje által az Isten megerősíti bennünk azt, a mit a keresztségben munkálni kezdett, és bennünket a keresztény szilárdság tökélyére emel. De nem egyedül megerősíti, hanem növeli is, a mit Melkiades[1] igy bizonyít: „A Szentlélek, ki a keresztség vize fölé üdvöt adó módon lebocsátkozik, a keresztségben teljességet nyújt az ártatlanságra, a bérmálásban gyarapodást ad a kegyelemre.” Továbbá nem egyszerűen növeli, hanem csodálatosképen növeli. Igen szépen jelentette s fejezi ki ezt a szentirás a ruházat képes kifejezésével; mert igy szólt az Üdvözítő, midőn e szentségről beszélt:[2] „Maradjatok a városban, miglen erővel fel nem ruháztattok a magasból.”

XXI. A bérmálás ereje azokból magyarázandó, a mik az apostolokkal történtek.

Ha a lelkipásztorok e szentség isteni hatását akarják megmutatni, (hogy pedig ez a hívők lelkeinek megindítására legnagyobb erővel bír, kételkedni nem lehet) elég lesz előadni, mi történt magokkal az apostolokkal. Azok ugyanis a kínszenvedés előtt vagy alatt oly gyengék és félénkek voltak, hogy, midőn az Ur megfogatott, tüstént szétfutottak; Péter pedig, ki az egyház kősziklájának és alapjának jelöltetett ki, s legnagyobb állhatatosságot és kitűnő lelki nagyságot tanúsított, egy gyenge, nő szavára megrettenve, nem egyszer vagy kétszer, hanem háromszor eltagadta, hogy Jézus Krisztusnak tanítványa; és a feltámadás után mindnyájan a zsidóktól való félelem miatt otthon bezárkóztak. De pünkösd napján a Szentlélek oly nagy erejével teltek el mindnyájan, hogy midőn a rájok bízott evangéliumot nemcsak Zsidóországban, hanem az egész világon rendületlenül és szabadon hirdették, mit sem tartottak nagyobb szerencsének, mint hogy „méltóknak” találtassanak[3] Krisztus nevéért bántalmat, bilincseket, kínzásokat, kereszthalált szenvedni.

XXII. A bérmálás eltörölhetetlen jegyet nyom a lélekre és ismételni nem szabad.

Továbbá azon ereje van a bérmálásnak, hogy jegyet nyom

  1. Melkiad. páp. a spany. püsp. lev.
  2. Luk. 24, 49.
  3. Apost. Csel. 5, 41.