mely a megbérmáltaknak adatik, úgy magának a szentségnek fenségét is eléggé mutatja. Hogy pedig ez az anyaga e szentségnek, mind az anyaszentegyház s a zsinatok[1] mindenkor tanították, mind szent Dénes[2] és igen sok más nagy tekintélyű atyától, főkép szent Fábián[3] pápától tudjuk, a ki állítja, hogy az apostolok a krizma összetételét az Úrtól vették és hagyták reánk.
VIII. Mit jelent a bérmálás anyagában az olaj?
De nem is lehetett volna semmi más anyag alkalmasabb, mint a krizma, annak jelentésére, a mi e szentség által végbevitetik. Mert az olaj, mely kövér, és természeténél fogva terjed és szétfoly, a kegyelem teljét fejezi ki, mely a Szentlélek által a főről, Krisztusról másokra kiárad és kiömlik, mint „a kenet,[4] mely lefoly Áron szakállára, ruhája széléig,” mert „fölkente[5] őt az Isten a vigság olajával társai fölött”; és „az ő teljességéből[6] mindnyájan kaptunk.”
IX. Mire emlékeztet itt az olajjal vegyített balzsam?
A balzsam pedig, melynek illata fölötte kellemes, mit jelentene egyebet, mint hogy a hívek, midőn a bérmálás szentsége által tökéletesíttetnek, minden erények illatával bővelkednek úgy, hogy elmondhatják az apostollal:[7] „Krisztusnak Isten előtt kellemes illatát terjesztjük.” A balzsam azonkívül azon erővel bir, hogy, a mi meg van vele kenve, a rothadástól megőrzi: s ez ezen szentség hatásának jelentésére igen alkalmasnak látszik, minthogy kétségtelen, hogy a hívek lelkei a bérmálásban nyert mennyei kegyelemmel elkészíttetvén, könnyebben megóvhatók a vétkek ragályától.
X. Miért szükséges, hogy a krizmát a püspök megszentelje?
Továbbá a krizmát ünnepélyes szertartások közt szenteli meg a püspök; mert a szent élete és dicső vértanusága által
