Oldal:Trienti Káté.pdf/186

A lap nincsen korrektúrázva

sz. Ágostontól a donatista Petilián[1] levelei ellen kiadott könyveiben, kik mindketten annyira meg voltak győződve e szentség kétségtelen igazságáról, hogy azt a szentirás helyeivel is tanítják és megerősítik. Azért az egyik azt állítja, hogy az apostol[2] ama szavai: „Meg ne szomoritsátok az Istennek szent Lelkét, kiben megjelöltettetek,” a bérmálás szentségére vonatkozik; a másik pedig, a mit a zsoltárokban[3] olvasunk: „Mint a főn a kenet, mely lefoly a szakállra, Áron szakállára,” és ugyanazon apostol ama mondását:[4] „Az Istennek szeretető kiöntetett ami szivünkben a Szentlélek által, ki adatott nekünk,” a bérmálás szentségére vonatkoztatja.

V. Honnét kell származtatni a szentségek közti különbséget?

Ámbár pedig Melkiades[5] mondása szerint a keresztség a bérmálással legszorosabb összefüggésben van: mindazonáltal nem azonegy szentségnek, hanem a másiktól igen is különbözőnek kell tartanunk. Tudvalevőleg ugyanis a kegyelemnek, melyet egyes szentségek nyújtanak és az érzékeli alá eső dolognak, mely magát a kegyelmet jelenti, különbözése teszi azt, hogy különféle s különböző szentségek vannak. Mivel tehát a keresztség kegyelme által az emberek uj életre születnek, a bérmálás szentsége által pedig, a kik már születtek, férfiakká válnak, „elhagyván[6] a gyermekes dolgokat”; eléggé kitetszik, hogy a mennyire különbözik a természetes életben a születés a növekedéstől, annyira különböznek egymástól a keresztség, mely az újjászületés erejével bir és a bérmálás, melynek ereje által a hívek növekednek és teljes lelki erőhöz jutnak. Továbbá mivel uj és külön szentségre van szükség, midőn a lélek valamely uj nehézségbe ütközik: könnyen beláthatni, hogy, valamint értelmünknek a hitre való képesítése végett a kereszti ég kegyelmére van szükségünk: úgy fölötte hasznos a hívek lelkeit más kegyelemmel megerősíteni, hogy az igaz hit megválásától a büntetések, kínzások s a halál semmi veszélye vagy félelme által vissza ne rettentessenek. Mivel pedig ez a bérmálás szent krizmája által történik, nyilván következik, hogy e szentség lényege különböző a keresztségétől. Azért Melkiades[7]

  1. Sz. Ág. Petili. lev. ell. 2. könyv. 104.
  2. Ef. 4, 30.
  3. Zsolt. 13, 2.
  4. Rom. 5, 5.
  5. Melk. a spany. orsz. püsp. lev.
  6. I. Kor. 13, 11.
  7. Melk. tön. idéz. lev.