kik nem a vérből, Bern a test ösztönéből, sem a férfin akaratából, hanem az Istentől születtek”.
VI. Hogyan létesül a keresztség szentsége?
Azonban akármely szavakkal fejtessék is ki a keresztség természete, meg kell tanítani a népet, hogy e szentség a leöntés által létesül, melyhez szükségkép Urunk s Üdvözítőnk rendeléséből meghatározott szavak adatnak; miként ezt a sz. atyák mindig tanították. Ezt erősíti sz. Ágoston ama világos bizonyítéka:[1] „Az elemhez járul az ige és szentség lesz”. S erre annál gondosabban kell figyelni, nehogy a hívek ama tévelybe essenek, miszerint azt gondolják, amint közönségesen mondjuk, hogy maga a viz, mely a keresztség kiszolgáltatása végett a keresztkutakban tartatik, teszi a szentséget. Mert csak akkor lehet szó a keresztség szentségéről, mikor a vizet az Úrtól rendelt szavak alkalmazása mellett valakinek leürítésére használjuk. Mivel pedig már kezdetben, midőn általában szülöttünk a szentségekről, mondtuk, hogy minden szentség anyagból és alakból áll: azért a lelkipásztornak meg kell magyarázni a keresztségnek mind anyagát, mind alakját.
VII. Mi a keresztségnek tulajdonképeni anyaga?
E szentség anyaga vagy eleme tehát minden természetes viz, legyen az tenger vagy folyó, tó vagy kut, avagy forrás vize, melyet tiszta, minden melléklet nélküli víznek szoktunk mondani. Mert az Üdvözítő is tanította:[2] „Ha ki újonnan nem születik vízből és Szentlélekből, nem mehet be az Isten országába”; az apostol is mondja:[3] hogy az egyház a viz fürdőjében tisztult meg; és sz. János levelében olvassuk:[4] „Hárman vannak, kik bizonyságot tesznek a földön, a Lélek, a viz és a vér”; s ezt a szentirásnak más bizonyítékai is erősitik.
VIII. Megmagyaráztatik szent Máténak a tűz keresztségéröl szóló helye.
A mit pedig keresztelő sz. János[5] mondott, hogy el fog
