a plébános ezt is tüzetesen magyarázza meg. Ez az apostol tanítása, midőn mondja: <refI. Kor. 15, 53.></ref> „E rothatag testnek rothatatlanságba kell öltözni,” mely szóval nyilván saját testét jelenti. Jób is igen világosan jövendölt erről:[1] „Én az én testemben látom meg Istenemet, kit én magam látok meg és az én szemeim nézik őt és nem más.” Ugyanez következik magának a feltámadásnak fogalmából: mert a föltámadás damaskusi János szerint[2] visszahívás azon állapotra, melyből kiestél. Végre, ha megfontoljuk, mi okból fog bekövetkezni a föltámadás, amint ezt kevéssel előbb bizonyítottuk: akkor ezen igazságra nézve senki többé kétségben nem lehet.
VIII. Mi okból rendelte Isten a test föltámadását?
A testek föltámadását pedig szükségesnek mondottuk azért:[3] „Hogy kiki elvegye diját a testben, a mint jót vagy gonoszát cselekedett.” Az embernek tehát a testtel együtt fel kell támadnia, melylyel Istennek vagy az ördögnek szolgált, hogy ugyanazon testtel együtt nyerje el a győzelem koronáját és jutalmát vagy szenvedje a büntetéseket és leggyötrőbb kínokat.
IX. A testek e halandó életben bírt rútságukat nem fogják felvenni.
Azonban nemcsak feltámad a test, hanem mindaz, a mi természetének mivoltához és az ember dísze s ékességéhez tartozik, vissza fog állíttatni. Kitűnő tanúságot olvasunk erről szent Ágostonnál: „Akkor, úgymond,[4] semmi hiba nem fog lenni a testekben: ha némelyek kövérek és erősek voltak, nem fogják a testnek egész tömegét felvenni, hanem a mi azon testalkatot felülmúlja, fölöslegesnek fog tekintetni; és viszont, a mit vagy betegség vagy az öregség a testben elrontott, Krisztus azt isteni erővel helyre fogja állíttatni, úgymint: ha némelyek elsoványodva szikárok voltak; mivel Krisztus nemcsak testünket állítja vissza, hanem mindazt, mit ez életnek nyomora tőlünk elvett.” És más helyen ugyanaz: „Az ember nem nyeri vissza azon haját, melylyel birt, hanem a mely díszéül fog szolgálni, ama
