Oldal:Ormándy Miklós - A dohány.djvu/68

A lap nincsen korrektúrázva

IV. Murad zultán, hogy a lázadás kitörését elfojtsa, a kávéházakat, mint az elégületlenség fészkeit bezáratni és leromboltatni határozta el. A mely határozat szigorú rendelettel végre is hajtatott.

A kávéházakat megsemmisítő parancs végrehajtása után, nemsokára megszületett a dohányzókra szabott halálbüntetés rendelete is.

E szigorú rendelet ürügyeül a nemrégen dühöngött tűz- veszedelem szolgált, mely állítólag a dohányzók pipájából kiröpült tűzszikrából keletkezett.

Azonban minden ürügy oly köpönyeg szokott lenni, mely az igazság beburkolására szolgál; itt is a valódi ok: a lázadás kitörésének és a dohányzás elterjedésének elnyomása volt.

A vadállati kegyetlenkedéseiről híressé vált zúltán, az éjjeli körjáratokat maga személyesen vezette; a kiket kávézás mellett pipázva találtak: menthetetlenül a halálfiai lettek.

Másnap reggel, az utczákra kivetett meggyilkoltak véres hullái, hirdették az éjjeli öldöklés embertelen munkáját!

Mint a tigris, a mely egyszer párolgó embervér gőzétől kéjittásá vált; nem lesekedik más zsákmányra, mintaz emberre: úgy az emberi nem e fenevadja, IV. Murád, sem elégedett meg az éjjeli mészárlásokkal, hanem még saját katonáinak vérét is szomj úhozta.

A vérontás és kegyetlenkedés tetőpontjára hágott, 1638. évben, midőn Murád a perzsák elleni hadjáratra indult.

Kémekként, mint a halál zsoldosai, leselkedtek a katonák egymásra; a kit dohányzáson kaptak és följelentettek: annak meg kellett halmi!

A kivégzés végrehajtása is változatos módon ment végbe; még kegynek tekinthette az, a kit lefejeztek, vagy fölakasztottak, mert legalább gyorsan megszűntek szenvedései; megszabadult ama borzalmas kínoktól, a milyeneket azok szenvedtek, a kiket fölnégyeltek, vagy pedig a kiket kezeik és lábaik megcsonkítása után, a sátorok elé, a kínos fájdalmak gyötrelmei közepette, az éhenhalás marczangolásának dobtak ki!

A dohányt űzőbe vett büntetések szálai, nem szakadtak el Murad élete fonalával, hanem átnyúltak azok, utódja, Ibrahim zultán uralkodása idejébe is.

A halál-félelme sokakat elriasztott a dohányzástól; de magát a dohányt többé feledni nem tudták. Száz halál is kevés lett volna annak képét kitöröni emlékökből.