alapján - - igen sok azon hitben él, hogy ősei egyenest a Naptól származtak. Azért nevezik magukat: a Nap gyermekeinek.
Kivált a törzsek főnökeit tekintik a Naptól egyenes ágon leszármazott ivadékoknak; miért is ezek személye szent és sérthetetlen előttök; korlátlan hatalmat gyakorolnak alattvalóik fölött; élet és halálnak az urai, kikre szorongó szívvel tekintenek, mikor születésök eredetének jelvényét, a Napnak csillogó képét mellökön ragyogtatják.
Vallásukból kisarjadzott erkölcsi érzelmeik: ép oly lazák, mint a mily változó az ingatag alapokon nyugvó hitök.
Amily fokban tisztul valamely népnek a vallása: ép oly mérvben erősödnek erkölcsi érzelmei.
„Erkölcsiséget a vallástól függetlenül akarni beleoltani az emberekbe — mondja Tolsztoj — annyi, mint mikor a gyermekek a kitépett plántát gyökerei nélkül akarják más földbe ültetni. Vallás nélkül nincs igaz, őszinte erkölcsösség, ép úgy, a mint gyökér nélkül nincs plánta."
VI. A régi indiánok pipái.
Az kétségtelen dolog, hogy a legelső dohányzónak még nem volt pipája; hanem a száraz dohánylevelet összegön- gyölgetve, szivar alakjában használta.
Majd a túlságosan megszáradt levelek törmelékét, össze- hengerített vékony fakéregbe tömve gyújtották meg és szívták el; természetes, hogy e primitív pipa, mely a dohánynyal együtt füstöt vetett: azt a gondolatot ébreszthette föl bennök, hogy olyan szerszámot készítsenek e czélra, mely az alkalmas fakéreg hiányában, többször legyen használható.
E czélból oly fás növények fiatalabb száraz ágait fúrták ki, melyek nagy béltartalmúak voltak; majd későbben, midőn az agyag-edényék készítésének módját föltalálták: pipáikat is ebből készítették.
Nehány ily ős-pipát mutatok be — Tiedeman után —, melyek világosan bizonyítanak a mellett, hogy az első pipák egyenes csövek voltak; de egyúttal fényes tanujelei azon nép műveltségi állapotának és aesthetikai ízlésének.
