fáradozásaitól; nem is volt az európai embernek czélja az, hogy ezeket is belevonja a civilisatió körébe; mert alíkor a tartományok meghódítása és azok terményeinek kizsákmányolha- tása ellen, maga rakott volna le gátló akadályokat.
Sőt azon volt, hogy minnél könnyebb módon teljesen tönkre tegye őket; oly fegyvert kellett tehát kezébe adui e népnek, mely lassan észrevétlenül, de biztosan öl; e fegyver a pálinka volt!
Ismerjük ennt-k romboló erejét, a mi népünknél is; nem maradhatott az hatás nélkül az indián népeknél sem!
Erkölcseik meglazultak; a józan értelmet a szilaj szenvedély elhomályosította; emberből vadállat lett, mely nem ismert mást, mint a létért való küzdelmet.
De a csatatéren ő maradt; mert kettős ellenség állott vele szemben; az egyik: embertársa, a másik pedig a pálinka volt!
Az elsővel csak megküzdött volna; de a másodikkal nem volt lelki ereje, még csak ellenséges állásba helyezkedni sem.
A még nem rég erőteljes nép testileg, lelkileg meggyöngítve : ijesztő gyorsasággal rohant a végpusztulás örvénye felé !
Hozzá járult még a himlő behurczolása egy néger rabszolga által; halomra hullottak e szerencsétlenek ez előttök eddig ismeretlen és undorító betegségben!
De hagyjuk itt a halál e szomorú tanyáját!
Menjünk más vidékre, a hol még eddig nem jártunk.
d) A mai Egyesült-Allamok.
Cauadában alapított Quebek gyarmat, nemsokára centruma lett a bőráruk kereskedelmének.
Nemcsak a közelfekvő vidékek indiánjai hordták oda az általok elejtett állatok bőreit; hanem messze földekről eljöttek, hogy értékesíthessék nyers terményeiket.
Ezek beszélték el a franczia gyarmatosoknak Quebekben, hogy innét jó messzire egy hatalmas nagy folyam van, melynek vize rohanó sebességgel siet délfelé és benne rendkívül sok hal található, a miért is Mississippi, vagyis nagy hal- folyam a neve.
Ez buzdította Canada akkori kormányzóját, de Prontenac-ot arra, hogy e folyam fölkeresésére és a mellette fekvő tartományok meghódítására egy expeditiót szervezzen.
