Hajnal-e, alkony-e?
szerző: Szendrey Júlia
1860.

Először a Fővárosi Lapok 1868. 282. számában jelent meg a költőnő hagyatékából, az évszám megjelölésével.

Hajnal-e, alkony-e,
Vagy az éjszaki fény,
Ami ott piroslik
A láthatár szélén?

Köröskörül sötét
Csillagtalan éjjel,
Csak e tüz világol
Ott ijjesztő fénynyel.

Hogyha ez hajnala
A támadó napnak,
Ha feljön, tüzétől
Világok olvadnak.

Ha pedig alkonyat,
Jaj volt ott a földnek,
Ahová e napnak
Sugári sütöttek!

Hogyha északi fény
Az elnevezése,
Ügy az egy meggyilkolt
Világ elvérzése.

Sem hajnal, sem alkony,
Sem az éjszaki fény,
Ami ott piroslik
A láthatár szélén:

Az egy kiégett sziv
Végfellobbanása,
Elhamvadt tüzének
Utolsó szikrája!